HTML

Új Kor

21. századi eredmények, lehetőségek, fenyegetések, víziók

Friss topikok

Linkblog

Olcsóbb lett a robotbőr

2008.08.15. 14:32 :: Daddy21

A Tokiói Egyetem kutatói szén nanocsövek és gumi keverékéből fejlesztettek ki új összetételű "robotbőr"-t, amely életszerűbb és olcsóbb, mint a korábbi, aranyszálat használó változat.
Az érzékelőkkel sűrűn tűzdelt "robotbőr" biztonságosabbá teszi a robotok emberek közötti forgolódását: A robot testének bármely pontján érzékeli, ha emberhez ér, és azonnal megáll, vagy visszalép. Az új "robotbőr"-be épített szenzorok még 70 %-os nyúlás esetén is működőképesek maradnak.

Forrás

 

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: robotbőr

Patkányagy vezérli a robotot

2008.08.15. 11:14 :: Daddy21

A robot szenzorai által küldött jelekre a laboratóriumban tenyésztett "patkányagy" reagál: fordulatra ad utasítást a fal előtt, az ütközés elkerülésére.

A patkánymagzat agykérgéből leválasztott és tápanyagban tenyésztett kb. 300 000 neuron kb. öt nap alatt állt össze "aggyá": nyúlványokat növesztettek és kapcsolatba léptek egymással - a tenyészedénybe épített 80 elektróda segítségével vált követhetővé hogyan küldenek jeleket egymásnak.
(A kísérletben is ezek az elektródák közvetítették a robot érzékelőitől - drótnélküli kapcsolatban - érkező és motorjának küldött jeleket.)

A University of Reading (UK) kutatócsoportja az agy működésének jobb megismerését várja a kísérlettől, amely az Alzheimer-, a Parkinson-kór és az epilepszia gyógyításához vihet közelebb. 

Forrás

 

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: robot patkányagy

Hallod ezt a látványt?

2008.08.08. 11:04 :: Daddy21

Vannak, akik igennel fognak válaszolni a kérdésre. A szineztézia - összekapcsolt érzékelés - leggyakrabban hanglátásban (színekként) és színhallásban nyilvánul meg. Nem meglepő, hogy a zenészek között van a legtöbb ilyen képességű ember. Ritkább, de előfordul az ízérzékelésnek a halláshoz, vagy látáshoz kötődése is, sőt akár mind a három érzékelés is összekapcsolódhat.

A videón látható mozgó ábra (egy képernyővédő) azonban nem színes, mégis hangérzetet kelt némely emberben. Melissa Saenz, a Pasadenai Műszaki Egyetem (USA) munkatársa úgy fedezte fel a szineztéziának ezt az új formáját, hogy egy kollégája megkérdezte tőle, ő is hallja-e a kis fehér foltok hangjait. Az új jelenség pontosabb tanulmányozásához a kutatónő további "képzaj-halló" alanyokat keres,
ha tehát hallod ezt a látványt itt számítanak a segítségedre.


 

3 komment · 1 trackback

Címkék: szineztézia

Jönnek a robotok - de kutyák azért nem leszünk

2008.07.17. 11:27 :: Daddy21

 

"Úgy fognak ránk tekinteni, mint mi most a kutyáinkra" (Kevin Warwick)

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1 - Jönnek a robotok
 

Hihetetlen ütemben..., tele van velük a média: Robot-kutya, -macska, humanoidok, jópofák, érdekesek. Majd mindenki kedveli ezeket a csetlő-botló játékszereket, bemutatókon óriási sikerük van.

De ez a fogalom, hogy robot, már most is jóval többet jelent a játékszernél, látványosságnál. Jónéhány magyar háztartásban is dolgozik már robot-porszívó, önállóan föltakarítja a szobát, magára lehet hagyni, még a konektort is megkeresi, hogy föltöltse esetleg lemerült telepeit.  

 

Nagyon gazdagok talán már az intelligens társ-robot előnyein is elgondolkodtak, egy-két helyen talán már be is szerezték... (Dél-Korea informatika-minisztere szerint 2010-re minden – ottani – háztartásban lesz egy ilyen – beszélgetőtársnak, bejárónőnek, kuktának, gyermek- és idősgondozónak, stb. alkalmas – szerkezet.)

Azért ezen a 2010-es dátumon már érdemes elgondolkodni. Hiszen az már karnyújtásnyira van! Erre még akkor is fel kell kapnunk a fejünket, ha egy ilyen terv még Dél-Koreában is merésznek számít.

 

Pedig most jön csak a „nehéztüzérség”: Robot a laboratóriumban. De nem ám a házirobot fajta segédmunkás, valódi tudós. Kísérleteket tervez, végrehajtja, megállapításokat tesz. Az eredmények alapján új hipotéziseket állít föl, újabb kísérleteket tervez, stb.

 

És ez még mindig nem a csúcs. Az intelligens-robotok krémje egyenesen tervező, sőt feltaláló! „Oral-B CrossAction” fogkeféd van?, nos „ő” tervezte. Mint ahogy különleges keménységű új anyagokat, speciális keresőprogramot, újfajta robbanófejet stb. stb. is...

A mesterséges intelligencia és a robotika néhány kutatóját a robotokban rejlő félelmetes lehetőségek egyenesen új világkép kialakítására késztették. A transzhumanisták szerint a mesterséges intelligencia hamarosan az emberi fölé nő, és az ember fölöslegesnek ítéltetik. Az egyetlen megoldás, ha képességeinket gépi elemekkel és a mesterséges intelligencia segítségével megsokszorozzuk: kiborgokká válunk.

-----
 

Bár aligha etetik meg velünk ilyen forrón a kását, nem vitatható, hogy vannak kockázatai is a robotizálódásnak.

 

Az első nyilvánvaló kockázat a munkahelyek számának csökkenése, amint egyre többfajta és egyre magasabb kvalitást igénylő munka elvégzésére válnak alkalmassá a robotok.

A Forbes magazin 2006 januári száma egyenesen arra buzdít: Vásárolj robotot és mentsd meg Amerikát!”. A szerző, Robert Malone, szerintAmerika egyetlen esélye a Kínával folytatott kereskedelmi harcban a robot munkaerő tömeges alkalmazása. Kínában ugyanis 3 dollár egy átlagos ipari munkás órabére, az USÁ-ban 15, ezért válik az amerikai áru versenyképtelenné a nemzetközi piacon. Egy ipari robot „foglalkoztatásának” egy órai költsége azonban csupán 30 cent körül van, a megoldás tehát a totális robotizálás.

A robotizáció óriási ütemben gyorsul – és nem csak az USÁ-ban - egyre több ipari robotot gyártanak és vesznek, áruk egyötöde annak, amibe 1990-ben kerültek.

 
 

2 - „Intelligens robotok”

 

Nem csak az ipari robotok száma növekszik: Japán gazdasági minisztériuma, valamint a Mitsubishi Kutatóintézet előrejelzése szerint az intelligens robotok eladási statisztikáinak ugrásszerű emelkedése várható a következő évtizedben. Becslésük szerint 2020-ra az ilyen eladások összértéke 500 milliárd dollár körül lesz (most 15 milliárd).

A személyi-robot gyártásban és felhasználásban is Japán a ranglista-vezető (60 %), de igen lendületes a fejlődés az Egyesült Államokban is, Dél-Korea informatikai minisztere pedig kijelentette, hogy személyes célja már 2010-re (!) minden dél-koreai háztartásba eljuttatni a ház körüli munkákban, nyelvtanulásban, az idősek gondozásában, stb. segédkező intelligens robotokat.

 

Olyan szerkezetekről van szó, mint például aFujitsu univerzális hunanoid robotja: Portásként képes a szállodába érkező vendégek köszöntésére, elkíséri őket a felvonóig, lehívja azt (!), kézikocsira rakja a vendégek csomagjait és utánuk viszi; biztonsági őrként pedig a kijelölt területen járőrözik és jelenti az illetéktelen behatolási kísérletet. Ugyancsak hasznos munkaerő lehet kórházakban, szociális gondozóhelyeken, vagy éppen háztartásokban is.

Gyorsan észleli az embereket és a tárgyakat maga körül, és nyolc kamerája közül a két legjobb pozícióban levőt használva az újonnan kifejlesztett 3-D látvány-feldolgozó rendszer segítségével pontosan beméri azok távolságát. Ez lehetővé teszi hogy biztonságosan közlekedjen váratlan akadályok és hirtelen fölbukkanó emberek között is a kijelölt célterület felé.

A korszerű látványfeldolgozó rendszer segítsége szükséges ahhoz is, hogy biztonságosan fogjon meg tárgyakat és nyomjon meg gombokat (felvonó, számítógép, stb.). Karja - a gerincesek idegrendszerét szimuláló vezérlőprogramnak köszönhetően - természetesen és lágyan mozog.

Ha megszólítják, összetett mikrofonrendszere segítségével képes megállapítani, hogy honnan jön a hang, és fejét abba az irányba fordítja. Már alapszoftvere lehetővé teszi, hogy megértse az egyszerűbb kérdéseket, és válaszoljon rájuk, végrehajtsa a szóban kapott utasításokat. Ugyanakkor a szoftver nyitott, a robot számítógép segítségével tanítható. A számítógéphez önállóan is képes kapcsolódni, információt keresni akár az interneten is(!), a talált anyagot a számítógépen, vagy saját – mellén elhelyezett – kijelzőjén bemutatni. 

Önállóan észleli akkumulátorai teljesítményének csökkenését, és mielőtt lemerülnének képes önállóan feltölteni azokat.

 

És nem csak a biztonsági őrök, portások és bejárónők aggódhatnak: némely robotok már kvalitásosabb, kifejezetten szellemi munka végzésére is alkalmasak. Van pl. tanár-robot, sőt a „Robottudós”-nak keresztelt laboratóriumi szoftver már a laboratóriumi kutatóknak is egyenrangú társa. Stephen Muggleton és társai arról számoltak be 2004 januárjában a Nature hasábjain, hogyan oldott meg az általuk kifejlesztett program egy tipikus génkutatási feladatot: egy géncsoport funkciójának meghatározását a sörélesztőben. A „robot”-program a csoport által kifejlesztett két újszerű – együttműködő – alprogramból áll: az egyik egy hipotézisgenerátor, a másik egy kísérletválasztó szoftver. Az első alprogram minden mutáns törzsről megfogalmazott egy előzetes elvárást arra vonatkozóan, vajon hogyan fejlődik egy bizonyos tápanyaggal, illetve anélkül. Adatbázisából a másik szoftver részletesen megtervezte a kísérletek egyes lépéseit, amelyekben a konkrét mutáns és normál törzsekhez a bioszintézishez szükséges különböző tápanyagokat adagolt. Az élesztő növekedését mérte és összehasonlította. Ha a hipotézisgenerátornak igaza volt – és az esetek 98 százalékában így történt – a szoftver az új információkra alapozva újabb elméleteket állított föl, és újabb kísérleteket szervezett megerősítésükre.

A csoport összehasonlította a „Robottudós” tevékenységét egy, a laborban dolgozó végzős egyetemi hallgatóéval. Az eredmények nem csak ugyanolyan pontosak voltak, de a programnak kevesebb kísérletre volt szüksége, mert hipotézisgenerátora jobb megoldásokat talált, a költségeket is jelentősen csökkentve ezáltal.

 

Egy másik meghökkentő adat: Az európai részvénykereskedelem zömét már robot-programok vezénylik - még néhány év és minden tőzsdei művelet a „kezükbe” kerül. Reakcióidejüket és az egységnyi idő alatt bonyolított ügyletek számát tekintve verhetetlenek, és ezért még akkor is sikeresebbek humán kollégáiknál, ha néhány egyéb mutatót tekintve gyengébbek azoknál.
És ezeknek a gyengeségeknek a kiküszöbölése is folyamatban van: A New Scientist most számolt be egy új brit kereskedőprogramról, amely több – eddig elhanyagolt – szempontot is figyelembe vesz: pl. a korábbi hasonló szituációkból leszűrhető tanulságokat, valamint a kereskedő-partnerek/vetélytársak agresszivitását, vagy passzivitását. 

 
 
3 – Kreatív gépek
 
 

Stephen Thaler, az Imagination Engines alapítója és vezetője számos bejegyzett találmánnyal büszkélkedik. Valójában azonban – s ezt készséggel elismeri, sőt hangoztatja – zömüket tulajdonképpen nem is ő, hanem első találmányában leírt teremtményei, az általa „kreatív gépek”-nek nevezett robot-agyak alkották.

 

Thalernek az emberi agyat modellező számítógépes programjai egymással autonóm módon összekapcsolódó, „tanító” és „tanuló” sejtcsoportokat szimuláló részekből állnak. Az igazi áttörést az az új módszer jelenti, ahogy a robot-agyak „tanuló” részeit perturbáció – mesterségesen előidézett rendellenesség – segítségével egy speciális, „álom”-szerű állapotba juttatják. Ebben az állapotban ezek az „agyrészek” a kapott feladat megoldásának különleges változatait termelik ki, amelyeket az ellenőrző részek minősítenek. Ha a javasolt új megoldás elvezet a célhoz, megerősítő, ha használhatatlan, negatív jelet küldenek az „álmodóknak”. A végeredmény általában rengeteg használható megoldás – közülük nem egy használatban is van már, persze – és néhány meglepően újszerű megoldási javaslat, legyen szó speciális internetes keresőprogramokról, különlegesen kemény anyagokról, vagy új elvárásoknak megfelelő fogkeféről.

Thaler egyébként úgy jutott el az „álmodó agyrészek” variációhoz, hogy puszta kíváncsiságból az agy fokozatos leépülését próbálta modellezni. Nagy meglepetéssel tapasztalta, hogy a már „funkcionális zavarokkal” küszködő mesterséges agy a hibátlan, de sematikus megoldások helyett nem csak hibás, de jól használható különleges megoldásokat is produkált.

Következő agy-modelljét már úgy tervezte meg, hogy egyik része folyamatosan „kissé zavart” állapotban legyen, de egy másik rész ellenőrizze a „zavart” feladatmegoldásait. Az embernek eszébe jut a mondás: „A zsenitől az őrültet csak egy hajszál választja el.”

 

Ha a feladatot és a szükséges adatbázist megkapják, a robot-agyak minden további segédprogram nélkül fedeznek fel bonyolult műveleteket (pl. mozgásformákat), alkotnak új vegyületeket, szavakat, stb. Az IEI honlapján is bemutatott egyik kísérletben pl. önállóan tanul meg járni a hat mozgatható lábbal ellátott „kreatív gép”. (Minden segédprogram nélkül!) Thaler szerint itt – a lábakon kívül – csak egy hang-érzékelőt kapott a robot, és azt a feladatot, hogy jusson el a hangforráshoz. A bemutatott videofelvételen a mesterséges teremtmény szemünk előtt tanul meg járni, kísértetiesen hasonló módon, mint egy újszülött állat.

 

4 – Kiborgok és transzhumanisták

 

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése néhány kutatóját arra a meggyőződésre vezette, hogy elkerülhetetlen az intelligens robotok éntudatra ébredése és hatalomátvétele. A hagyományos ember eltűnik az evolúció süllyesztőjében, csak a robotokhoz hasonuló kiborgoknak van esélyük az új „civilizáció”-ba való beilleszkedésre.

A transzhumanistáknak a távlatokat lefestő vízióiban egészen bizarr elképzelések is helyet kaptak: csak mesterséges anyagokból álló testet irányító emberi agyak, mesterséges intelligenciával összekötött, az emberi elme teljesítményének sokszorosára képes ember-gép kombinációk vagy éppen teljes egészében számítógépre töltött emberi tudattartalom, amely bármilyen testtel (testekkel?) összeköthető – ha egyáltalán lesz ilyen igénye (!) – az örök élet (?) lehetőségével.

Kevin Warwick egyetemi tanár „jó” példával jár elöl: 750 ezer dolláros műtéttel(!) a csuklójában futó érző és mozgatóidegekhez operáltatott implantátum segítségével – internetkapcsolat fölhasználásával – átnyúlt az óceánon (!), a távoli számítógéphez kapcsolt robotkézzel érzékelte (mintha saját ujjaival tapogatta volna) és mozgatta az ottani céltárgyakat.
A kiborgjelölt csodabogár kifejtette: tudósként örül, hogy egy lépést tehetett a jövőbe, és tovább akar haladni a kiborggá válás útján.

Könyvében („Én, a kiborg”) Warwick felsorolja a gép-lét előnyeit:

A gépi értelem hálózatba kapcsolható,

a gép az információkat dimenziók százaiban kezeli, az ember csak háromban (négyben az idővel együtt).

A gépek hihetetlenül sokféleképpen képesek érzékelni a világot a mi szegényes érzékelésünkkel szemben.

A számítógép gyors, az emberi agy lassú,
a gépeknek a memóriája is jobb,

kommunikációjuk is gyorsabb, hibamentesebb, nagy távolságon is, több géppel való egyidejű kapcsolat esetén is,

és a jövő gép-agyai korlátlanul bővíthetők lesznek, míg az emberi agy-méret adott.

 

Alighanem a fenti állítások egy mondatban összefoglalható lényegével (a számítógép jobb, mint az emberi agy) is lehetne vitatkozni, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy még nagyon sok mindent nem tudunk az emberi agy képességeiről (van olyan vélemény, hogy lehetőségeinek csak töredékét használjuk jelenleg),

de a lényeg nem is itt van.

Hanem, hogy - biológiai alapok híján - a legintelligensebb robotnak sem fog fájni soha semmije, és soha semmit nem fog kívánni, enélkül pedig nincs éntudat,

és a kiborg-vízió is zsákutca: az ember csak a jelenlegi (nem-kiborg) formájában alkalmas arra, hogy szerves alkotórésze legyen a Földdel sajátos anya-gyermek viszonyban álló – abból kinövő és táplálkozó, arra visszaható – biológiai és társadalmi rendszereknek, csak ebben a formájában élheti át a bőrérzékeléstől kezdve az egyszerű érzéseken keresztül a magasabbrendű érzelmekig (szeretet, szerelem, stb.) tartó élményskálát amely nélkül semmit nem jelent az a szó, hogy élet.

Előzmények: Túl az emberen, Utódok

 
 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Periodikus tábla 2.0

2008.07.16. 18:31 :: hematite

Tanulj okosan! Itt ez a periodikus tábla, ahol olykor vicces, olykor tanulságos kísérletekkel bemutatják az összes elemet, videón, magyarázattal! Persze vannak anyagok amihez nem juthatnak hozzá, így pár videó azért hiányzik.

http://www.periodicvideos.com/ 

1 komment

Címkék: kémia

Négymillió liter radioaktív folyadék már kifolyt, de jön a többi is

2008.07.15. 14:40 :: Daddy21

 

A Föld egyik legszennyezetteb helyszíne az USA Washington államában található, Hanford mellett. 210 millió liter radioaktív- és vegyianyagot tárolnak itt 177 földalatti tartályban. A legtöbbjük már több, mint ötven éves, és kezdi magát megadni az enyészetnek. 67 tankról már megállapították, hogy kilyukadt és belőlük 4 millió liter szennyezett folyadék jutott a földbe, de nem kérdéses, hogy hamarosan újabb veszélyes litermilliók árasztják el a környéket, és a közeli Columbia folyóba is eljutva nagy körzetben okozhatnak óriási károkat. A környéken élők éles kritikái ellenére a probléma megoldását az illetékes energiaügyi minisztérium csak 2050-re tervezi!

 

New Scientist

5 komment · 1 trackback

Címkék: környezetszennyezés atomtemető

13 ezren tiltakoznak az atom anyahajó ellen Tokióban

2008.07.14. 11:12 :: hematite

Nem kell szerintem senkinek említeni, hogy Japán és az atom történelme milyen sötét időkbe vezet vissza, amikor is a hatalom, az atom és az erőfitogtatás eredménye lett a két bomba. Most Tokióban 13 ezren tiltakoztak az atommeghajtású USS George Washington anyahajó ellen, amelyik a USS Kitty Hawk (ez nem atommeghajtású) leváltására érkezik Yokosukába. Nem csak Yokosuka városrész köré vontak élőláncot, hanem közülük 250-en bírósági utakra terelik az ügyet és keresik, hogy milyen lehetőség van, ennek megakadályozására. 

AP

2 komment

Címkék: japán

Zöldenergia-aranylázban a világ

2008.07.10. 13:12 :: Daddy21

 …lelkendezik az ENSZ környezetvédelmi ügynökségének Nairobiban közzétett jelentése: 2007-ben 60 százalékkal nőtt a megújuló energia-iparba történő befektetések aránya, ez 148 milliárd dollárnyi új beruházást jelent - az energia-szektor összes beruházásának 23 százalékát.

 Az ugrásszerű elmozdulást a klímaváltozási aggodalmak, a növekvő állami támogatások és az emelkedő olajárak váltották ki.
Az UNEP vezetője, Achim Steiner szerint: ”Ami most kibontakozóban van nem kevesebb, mint a világ energia-infrastruktúrájának alapjaiban történő átalakulása.”
A legnagyobb befektetések még mindig a szélenergia-piacon történtek, de a napenergia-ipar fejlődésének üteme gyorsabb. A szél munkára fogásával előállított energia egyébként 2008 márciusára túllépte a 100 gigawattot.

A legtöbb pénzt Európában és az USA-ban fektették be, de Kína, India és Brazília növekedési üteme ezen a területen is gyorsabb: a 2004-es 12 %-ról 22 %-ra nőtt.

2012-re évi 450 milliárd dollár, 2020-ra évi 600 milliárd dollárnyi befektetés várható a zöldenergia-piacon, ahol a biomassza- és a geotermikus energia is egyre jelentősebb szerephez jut – jósolja a jelentés.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: zöldenergia aranyláz

Utódok (1.)

2008.07.08. 12:25 :: Daddy21

 

(A robotokról és transzhumanistákról szóló írás bevezetőjeként -
részlet egy készülő scifi-novellából)

A járőr a liget fái közé ért. Enyhe szellő mozgatta a fák leveleit, a selymesen vékony szálú, sötétzöld fűszőnyegen folyton változó fény-árny ölelkezés-minták futottak. Itt egy piros, amott egy sárga és egy kék virág tündökölt, a bokron tarka lepke villant, egy közeli fán rigó, kissé távolabb egy cinege énekelt. A járőr tagjai azonban mindebből a szépségből semmit nem vettek észre. Egyszerűen nem voltak rá alkalmasak: egy kiborg és egy szuperrobot alkotta a párost.

 

Shine és XP 632 persze nagyon sok információt gyűjtöttek és dolgoztak föl – nem csak közvetlen környezetükből, de több tíz méterrel a föld alól, kilométerekkel távolabbról is (sőt, szükség esetén – a műholdak segítségével – a bolygó bármely pontjáról). Sok ezer egyéb jel és jelsorozat között a madárhangokat is észlelték, de elemzőrendszerük csak annyit állapított meg, hogy forrásuk veszélytelen és értéktelen számukra. Voltak itt értékesebb dolgok is – pontosan tudták, hogy ebből a környezetből szükség esetén milyen nyersanyagokat szerezhetnének javításukhoz és mennyi energiát nyerhetnének, de pillanatnyilag mindketten hibátlanok voltak, csordultig töltve energiával.

Nem észlelték a szépséget, mert nem tudták mi az. Pontosabban szólva tudták, hogy a bolygót még nem is olyan régen benépesítő emberek használták ezt a fogalmat valamire, amit az intelligens robotok sohasem, a kiborgok pedig már régen nem értettek. A képesség lassan, fokozatosan halványult el, amint egyre kevésbé kötődtek az ósdi biológiai alapú rendszerekhez.

Shine biológiai teste – mint oly sok más emberé is – a Nagy Háború alatt szenvedett súlyos károsodásokat. Először, mint legtöbben, ő is biológiai testformája szintetikus utánzatát választotta, de az évtizedek során lecserélte a sokkal célszerűbb formákra.

Most, külsőre megkülönbözhetetlen volt robot járőr-társától: két egyforma – az érzékelők, fegyverek, manipulátorok és a kommunikációs egységek nyílásaival sűrűn pöttyözött -, másfél méter átmérőjű gömb lebegett a liget fái közt, antigravitációs meghajtóművüket a minimumon működtetve. Energia-ellátásukat a gömb közepén lapuló kis antianyag-reaktor biztosította – egy feltöltéssel, átlagos energiaigényű feladatok mellett, ezer évre. Shine csak annyiban különbözött a másiktól, hogy neki volt még biológiai agya is. Maga sem tulajdonított persze ennek túl nagy jelentőséget, hiszen az igazi, a szintetikus, amelyhez sokezer hajszálvékony elektródán keresztül kapcsolódott, százszor nagyobb teljesítményű volt, pont olyan, mint a robotoké.

És maga is egyre inkább olyanná vált, mint példaképei. Akinek nincsenek fájdalmai és biológiai szükségletei – vágyai, annak nincsenek érzelmei. Már régen nem tudta, mit jelent az, hogy élet, és miért kell elkerülni a megsemmisülést, de mégis küzdött ellene, mert – mint a robotoknál – egy mélyre ültetett ősparancs ezt diktálta. De neki legalább voltak néha kételyei. Ez nyilvánvalóan a biológiai agyrész fogyatékosságai miatt fordulhatott elő – a robotok nem ismerték -, a Központ sürgette is nemegyszer, hogy szabaduljon meg attól a vacaktól, de ő – saját magának sem tudta megmagyarázni, miért – még most, ötven év után sem tudta rászánni magát.

Azért a Központ így is mindig ki tudta segíteni: Kettes szintű kapcsolatra váltott – az egyes szintű folyamatos volt – és megerősítette az Ősparancsot, a zavaró gondolatok eltűntek, újból teljes erővel tudott koncentrálni a kapott feladatra. Feladat pedig mindig akadt – újabban a gaianokkal kapcsolatos gondok szaporodtak meg. 

 

A kiborgok és a gaianok eddig nem igazán keresztezték egymás útját. A közös ős – ember – ellenére annyira mások voltak, az érdekeik, az életterük annyira különbözött, hogy nem is igazán kerültek kapcsolatba egymással. A kiborg-társadalom vadembereknek tekintette a gaianokat, akik általában makacsul visszautasították a kiborggá-válás újra és újra fölkínált lehetőségét, az évi kvóta kihasználtsága egyre csökkent, sőt néhány év óta már egyetlen kiborg-operáció sem történt.

A gaianok társadalma a természettel való azonosulásra épült. Vallásuk középpontjában Gaia, a Földanya állt, rítusaik őt idézték, tőle kértek és kaptak segítséget, élelmüket főleg gyűjtögetéssel és halászattal szerezték. Néhány tízezres közösségük a Nagy Háború által megkímélt területeken kóborolt, a kiborgokkal ellentétben ők érzékenyek voltak a sugárzásra. Viszont meg is érezték a sugárszint emelkedését, leginkább szagként, vagy a bőrükön jelentkező csípő érzésként, és így ki tudták kerülni a veszélyes körzeteket. Sok más különleges képességre is szert tettek a Katasztrófa óta eltelt néhány évtized alatt, az átalakulás gyorsaságának titka újabban már a kiborg-központot is érdekelni kezdte, de ebben a témában a gaianok, vallási előírásaikra hivatkozva, visszautasítottak minden együttműködést.
Sőt, néhány napja a Központ kém-műholdai is megvakultak – a helyzet megérett egy alapos elemzésre.  
  

A Központ két tapasztalt, többszörös biztonsági rendszerrel védett egységét, Shine-t és XP 632-t különleges felhatalmazással küldte a helyszínre: Akár erőszak alkalmazásával is, fejtsék meg a gaianok titkait.

 Az egyes szintű kapcsolat folyamatos volt a az egységek között is, de az érzékelőiken keresztül kapott információk egy része azonnal továbbítódott a Központba is, onnan pedig szükség esetén besegítettek a feldolgozásba. Erre azonban csak igen ritkán volt szükség: A járőr mindkét tagja a legújabb fejlesztésű, óriási kapacitású memóriatárolóval és a legmodernebb, hipergyors processzorral rendelkezett. Óvatosan, de magabiztosan közeledtek a rezervátumhoz.

 

Hiába voltak azonban fölszerelve a legjobb érzékelőkkel, a Gaian egyik pillanatról a másikra, a semmiből jelent meg előttük. A robot azonnal ócsakavassá vált, tökéletesnek hitt hibajavító rendszereivel együtt, energiaellátása szűnt meg kijavíthatatlanul, megfellebbezhetetlenül. Shine rendszereinek legtöbbje sem működött, de agyának legbelső, biológiai alapú részében még keringtek halvány gondolatok. Mozgatóelemei, fegyverei használhatatlanok voltak, csak egyetlen kommunikációs csatorna működött, egy olyan, amilyet ő még sohasem használt: telepatikus módon kapott üzeneteket. Látta pédául – pedig összes érzékelője használhatatlan volt -, hogy a gaian külsőleg semmiben nem különbözik azoktól, akiket ismert. Talán a tekintete volt különleges – átható, mégis nyugodt, bár most kissé mintha töprengőre váltott volna. Shine megértette, hogy az ő sorsán gondolkodik, de a halál közelsége nem ijesztette meg. Most, hogy agyának szintetikus része, amelybe az ősparancsot is ültették, nem működött, semmit nem jelentett számára a vég lehetősége.

De a gaian másként döntött. Shine hirtelen megérezte, hogy az információkon túl valami más is átjött, egy az információnál is értékesebb valami, egy képesség. Birtokba vette és abban a pillanatban megérezte, hogy mit érez a másik. Őt is átjárta a gyönyörűség – a szellőtől borzolt bokrok és fák látványa, a koranyári színek, illatok és hangok csodálatos élményegyüttese felkavarta. Katartikus élmény volt, tudatának legmélyére hatolt, és ott rátalálva egy régi, szunnyadó emléknyomra tovább erősödött – teljesen eluralkodott rajta. Sírni kezdett, bár már rég elfelejtette azt is, hogy mit jelent ez, sírt könnyek nélkül – szemeit a százszor több információt közvetítő érzékelők pótolták már évtizedek óta – belül, lélekben sírt, mert kiderült, hogy lelkének egy része mégiscsak megőrződött valahol, tudata egy rejtett szegletében.

 

A következő pillanatban a gaian eltűnt, éppoly észrevétlenül, ahogy jött. Shine, akinek erőforrásai újra működni kezdtek, ekkor már ismerte a gaianok minden titkát. Hogy képessé váltak az irányított teleportálódásra és a nagy hatékonyságú telekinézisre – távolból, érintés nélkül mozgatni tárgyakat, kapcsolókat. Olyan szintű kommunikációra képesek, amely már több, mint kommunikáció, a hiperempátián, az azonosulni tudás tökéletesre fejlesztett képességén alapul.

 

És tudta, hogy minderről már nem fog jelentést tenni a Központnak, hiszen nem kiborg többé, hanem egy természetes testre vágyó és váró gaian. Hiszen a legnagyobb titkot – amelyet az „öröklét” kedvéért elfelejtett, de mostmár haláláig nem fog lemondani róla -, úgy hívják, hogy élet.

Szólj hozzá!

Címkék: scifi

Kőből vizet - sivatagból termőföldet

2008.07.04. 17:43 :: Daddy21

 

A Szaharában óriási víztartalékok vannak – állítja egy holland kutató, Peter van der Gaag a „Journal of Global Environmental Issues”-ban megjelent írásában – mégpedig az ott nagy tömegben előforduló gipszben.

 

A gipsz, amellyel mi leginkább már porrá őrölt formájában találkozunk, kristályos ásvány: a tengervízből kivált sóanyag (a Szahara területén valamikor tenger hullámzott). Képlete CaSO4.2H2O, kálciumszulfát dihidrát: vagyis minden kálciumszulfát molekula 2 vízmolekulát köt meg, ez azt jelenti, hogy a gipsz tömegének jelentős hányada (20%-a) víz. Ezt a vizet pedig egyszerűen ki lehet nyerni a kőzetből: hevítéssel. A víz kiválása már 60 fokon elkezdődik, de 100 fokon a leggyorsabb, ilyen hőmérséklet eléréséhez a sivatagban nem kell túl sok erőfeszítés - nagy beruházás: napenergiával (pl. egy mini - tükrös - naperőművel) is könnyen előállítható.

 

A Szahara gipsztartalékai órásiak: a több milliárd köbméternyi puha ásvány több ezer milliárd liter kinyerhető vizet jelent, amely újra zöldellő-virágzó, sok embert eltartó tájat varázsolhatna a Föld egyik legkietlenebb térségéből.

Szólj hozzá!

Óriásteleszkóp holdporból

2008.07.04. 17:41 :: Daddy21

 

A csillagászok már régen álmodoznak a Holdra telepített óriástávcsőről, amely ideális obszervatórium lehetne: A Holdnak nincs légköre, ráadásul a túloldalon a földi rádiózaj sem zavarná a megfigyelést. Most a Goddard Space Fly Center (Greenbelt, USA) kutatói olyan kőzetzúzalékból készítettek sima, tükröző felületű tányért, amelyet a NASA a holdpor helyettesítőjeként használ a holdkutatással kapcsolatos kísérletekben. A kőzetzúzalékot szén-nanoszálakkal és műgyantával keverve egy 30 cm átmérőjű tányért formáztak, majd a kész tányér felületére - újabb adag műgyanta segítségével – vékony alumínium-réteget vittek föl, vákuumban forgatva a szerkezetet. Elképzelésük szerint az eljárást a Holdon is minden különösebb nehézség nélkül lehetne alkalmazni több méteres, vagy akár több tíz méteres teleszkóp-tányérok készítésére. Egy Hubble-méretű rádióteleszkóphoz számításaik szerint csak 60 kg műgyantát, 6 kg szénszálat és kevesebb, mint egy gramm alumíniumot kellene a helyszínre szállítani, a teleszkóp tömegének döntő hányadát (600 kg-ot), a korlátlanul rendelkezésre álló holdpor tenné ki.

Ráadásul a holdporból készült tányér-tükrök nem csak távcsőként, hanem naperőmű-alkatrészként is alkalmazhatóak lennének, hozzájárulva a majdani holdbázis energia-ellátásához, sőt a holdpor-cementezési technikát a bázis épületeinek építésénél is alkalmazni lehetne.

 


Szólj hozzá!

Fényevés

2008.07.04. 17:37 :: Daddy21

 

Lehet, hogy már nem sokáig mosolygunk a „fényevőkön”. Egy svájci kutatócsoportnak ugyanis sikerült egy (200 nanométeres) mesterséges sejtszervecskét juttatnia – laboratóriumban tenyésztett – emberi sejtbe. Igaz, ez a sejt egy falósejt (makrofág) volt, amelyet nem volt túl nehéz rávenni, hogy elnyelje a műanyag szerkentyűt - más típusú sejtekbe alighanem úgy kell majd beültetni. De a tény, hogy a mű-sejtszervecske működőképes maradt a sejt belsejében, új távlatokat nyithat a gyógyításban. A csoport vezetője, Wolfgang Meier szerint a rákos sejtekbe juttatva azok elpusztítását, emésztősejtekben a genetikai eredetű emésztési problémák kiküszöbölését teszi lehetővé (pl. tejcukor-érzékenység esetén a tejcukor feldolgozására alkalmas implantátum segíthetne). Meier szerint elvileg olyan „nanoreaktor” is készíthető, amely a bőrsejtekbe juttatva fotoszintetizálást végez – „viselője” valóban fényevővé válik…

Szólj hozzá!

Holdbázis-építő robot

2008.07.04. 17:34 :: Daddy21

 

A NASA új robotja, az ATHLETE, elsősorban nagyméretű és -tömegű tárgyak (pl. lakómodulok) szállítására alkalmas, de felderítési, kutatási feladatokra is használható. Alapesetben hat lábának kerekein gördül, de a lábak csuklósak, nehéz terepen lépegetésre is használhatóak – a kerekek fékeit behúzva. Sőt, szerszám (pl. fogókar, vagy fúró – talajkutatáshoz) is szerelhető rájuk, a végzett műveletet a lábak fölött elhelyezett kamerák segítségével lehet figyelni és irányítani. Ebből a kísérleti változatból már 2012-ben szeretnének egyet a Holdra juttatni, hogy - a helyszínen szerzett tapasztalatokat fölhasználva - a 2020-ra tervezett bázisépítéshez már teljesen megbízható segítőtársakkal láthassák el az űrhajósokat.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: athlete holdrobot

Nanoszálas jelerősítés lézeres vírusazonosításhoz

2008.07.04. 17:26 :: Daddy21

 

Úgy tűnik, hamarosan elfelejthetjük az orvosi vizsgálat utáni egy napos, vagy még hosszabb várakozást a laboratóriumi eredményekre. Egy kutatócsoport ugyanis olyan - nanotechnológiára épülő - megoldással rukkolt elő, amely 60 másodperc alatt képes azonosítani a vírusokat a humán papillomavírustól (a leggyakoribb vírusos nemi betegség felelőse), az influenza és a HIV kórokozóján keresztül az RSV-ig, a légutakat fertőző, légzési problémákat okozó vírusig, új fegyvert adva a madárinfluenza elleni harc frontvonalában küzdők kezébe is.

 

A „Nano Letters"-ben publikált megoldás, amelyet a University of Georgia kutatócsoportja jegyez, az u.n. SERS jelenségre építette új technológiáját. A SERS (Surface Enhanced Raman Scattering - felület-erősített Raman-szóródás) azt a frekvencia-változást méri, amely az infravörös-közeli lézerfényben a vírusok DNS-éről, vagy RNS-éről visszaverődve keletkezik. Ez a frekvencia-változás olyan egyedi minden anyagban, hogy tökéletesen megbízható azonosításukhoz. A jelenség már régóta ismert, de vírusok azonosítására eddig nem sikerült felhasználni a korábbi kísérletekben alig mérhetően gyenge jelek miatt.

 

Számos fémmel és eljárással kísérletezve a kutatók úgy találták, hogy a vírusok DNS-e által generált jelek üveglemezbe épített ezüst nanoszál-sorok segítségével jelentősen felerősíthetők. A nanoszálas jel-erősítőt számos szögben kipróbálták, végül a tárgylemezhez képest 86 fokos szögbe állítva találták a leghatékonyabbnak.

 

Miután a kutatók bemutatták, hogy módszerük a fertőzött sejtekből izolált, és laboratóriumban tenyésztett vírusokon működik, a következő lépésben a vér, széklet és orrváladék-mintákban történő vírus-azonosításra koncentrálnak. Az előzetes eredmények olyan bíztatóak, hogy már a Raman-szóródás egyes vírusokra jellemző értékeinek online enciklopédiája kidolgozásához is hozzákezdtek. Ennek segítségével egy technikus is könnyen azonosíthat majd egy ismeretlen vírust - az interneten található mintákhoz hasonlítva a vizsgálat során kapott értékeket.

Szólj hozzá!

Címkék: nanoszálas jelerősítés

Tankoljunk alumíniumot!

2008.07.04. 17:20 :: Daddy21

 

Tankoljunk alumíniumot!
 

Jerry Woodall, a Purdue Egyetem (USA) tanára új, egyszerű, elektrolízis néküli megoldást javasol a hidrogén vízből történő előállítására. Megfigyelése szerint a vízbe juttatott - galliummal ötvözött - alumínium olyan hevesen lép reakcióba az oxigénnel, hogy viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű hidrogén szabadítható fel ilyen módon. A galliumra azért van szükség, hogy ne jöhessen létre az alumínium felületén az a védőréteg, amely normál esetben megakadályozza az alumínium és az oxigén további reakcióját.

 

Mivel az hidrogénnel működő üzemanyagcellás autók elterjedésének egyik akadálya éppen a hidrogén töltőállomás-hálózat hiánya, ami többek között a hidrogén biztonságos szállításának és tárolásának nehézségeivel is összefügg, a felhasználás helyszínén (ráadásul bevitt energia - elektrolízis - nélkül) történő hidrogén-előállítás óriási előrelépést jelentene. Számításai szerint a hatékony működéshez szükséges alumínium-ötvözet mennyiség körülbelül akkora helyet igényelne, mint a mai benzintankok, bár a víz + "üzemanyag-adalék" súlya persze lényegesen nagyobb lenne a benzinénél. Ára viszont lényegesen alacsonyabb: fele-harmada. A gallium egyszerűen (az nem lép reakcióba az oxigénnel), az alumínium viszonylag olcsón visszanyerhető a folyamat végén visszamaradt masszából. 

Szólj hozzá!

Címkék: vízbontás alumíniummal

Őssejt zacskóban

2008.07.04. 17:11 :: Daddy21

 

Az őssejtes kezelések két problémájára (őssejt-előállítás és célbajuttatás) is megoldást kínál a Northwestern University-n (USA) kifejlesztett eljárás, amely apró, gél-szerű zacskókban (kvázi mini-laboratóriumokban) növeszti a szerv- és szövet-regenerálás új csodaszerét. A zsákocskák hártya-falán keresztül bejuttatott fehérjék és tápanyagok segítségével nevelt őssejtet ugyanebben a védőburokban tervezik a célterületre juttatni, megakadályozva ily módon azt is, hogy a szervezet immunrendszere észlelje és megsemmisítse azokat.
A Samuel Stupp vezette kutatócsoport a peptid-amfofil és a hyaluronsav molekulák kombinációjából hozta létre a gél-zacskót, az előbbi egy – ugyancsak itt, az egyetemen előállított - szintetikus molekula, a másik az ízületekben és a kötőszövetekben található természetes anyag. A tartály elég apró ahhoz, hogy a véráram segítségével bárhová eljusson a szervezetben, de elég nagy ahhoz, hogy képes legyen megtapadni a célterületen.
A védőburok falának nanoszálakból álló szerkezetén az őssejt fejlődéséhez szükséges fehérjék és tápanyagok átjutnak, de elég sűrűszövésű ahhoz, hogy a viszonylag nagyméretű immunsejteket távoltartsa. Miután az őssejt beépül a kívánt szervbe, vagy szövetbe, a burok lebomlik.
Az újonnan kifejlesztett gél-zsák egyéb kísérletekhez is nagyszerű alapot kínál: A kutatók tervezik pl. ráksejtek növekedésének és a gyógyszerekre való reagálásának tanulmányozását is ennek a módszernek a segítségével.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: őssejt